Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A játékra vonatkozó elméletek

2016.01.23

A játékelmélete az ember és a magasabb rendű állatok játékával foglalkozó tudomány. Vizsgálja a játék lényeges tartalmi jegyeit, okait, az egyén és a társadalom fejlődésében betöltött szerepét. A huszadik század közepétől megjelenik a ún. stratégiai játékelmélet is.

A játékelméleteknek 2 nagy ága van: pszichológiai és stratégiai játékelmélet.

1. Pszichológiai játékelméletek

3 részre oszthatjuk:

  • játékról szóló elméletek megjelenése a gyermekpszichológiában a XIX. század második felétől.
  • a tudományos igényű játékelméletek megszületése a XX. század első felében
  • játékelméletek a XX. század utolsó évtizedeiben.

A pszichológiai játékelméletek első korszaka

Herbert Spencer játékelméletét a gyermek és kisállatok erőfölöslegéből vezeti le. Schiller  játékelméletét fejlesztette tovább. A szabad játékhoz egy szabad, azaz erőivel szabadon rendelkező egyén kell. A játék önmagáért van.

  • A játék forrása a játékösztön: Az alsóbbrendű állatok feladata, a táplálék megszerzése. A fejlettebb állatok játszanak, a felnőtteket utánozza. A játékokat az utánzás határozza meg.
  • Fontos a tevékenységek begyakorlása.

Moritez az üdülési, relaxációs elmélet legkiválóbb képviselője. A játék üdítő tevékenység. A munka kényszerűségéből a szabad tevékenységébe akar menekülni az ember. Ez a szabad tevékenység a játék. A munkának mindig célja van, a játéknak nincs. A játék önmagáért élvezetes.

Granville Stanley Hall nevéhez fűződik az átöröklési vagy megismétlési, biológiai elmélet. A játék velünk született ösztön. Nézete szerint az ontogenezisben megismétlődik a filogenetikai fejlődés.

Bühler a játékot a tanulásra való felkészülés időszakának tartja. A játék magyarázatára összefüggésébe hozza  a funkciós örömöt és a tökéletességre törekvés igényét. ,, A funkcióörömmel felruházott tevékenységet nevezzük játéknak."

Karl Gross a játék célját, értelmét az egyén későbbi életének felkészítésében látja. Azt állítja,hogy a játék felüdít, másrészt erőfölösleget vezeti be. A játék az a tevékenység, amely alkalmas a későbbi életszakaszhoz szükséges készségek és képességek gyakorlására. A játék legfőbb jellemzője a célnélküliség és gyönyörforrás. A játékot a különböző ösztönökből kiindulva vezette be. Az utánzási ösztön csak eszköz arra, hogy az értelmi tevékenység pályája szabadabbá váljék. Kitér a játék- tanulás kapcsolatára is. A játék belső ösztön nyomán jön ami viszont hatással van a gyermek hajlamainak fejlődésére.

Hazai játékelméletek

Meg kell említeni Poch Jenőt, Szemere Samut és Nógrády Lászlót. Mindhárman ösztönökből vezetik le a játékot, s mindhárman kitérnek a játék és a munka kapcsolatára.

Poch Jenő ismeri fel, hogy a játék nem pusztán funkcióöröm alapszik, hanem a cél eléréséhez is. A gyermek legkomolyabb törekvése, olyannak lenni,mint a felnőtt. A munka a játékkal szemben hasznos tevékenység. A munka értékét a cselekvésbe fektetett erőfeszítés adja.

Szemere Samu maga is keresi a játék okait. A játékban az akadálytalanság és a szabadság a döntő, ez a játékszerűség, a szabad játék. Lényegét Darwin elméletéből vezeti le. A játék keletkezésében az ösztönöknek tulajdonít nagy jelentőséget. Az ösztönök tökéletlenségét személyes tapasztalatok szerzésével tudjuk pótolni. A játék legalapvetőbb vonása a spontenaitás és az önkétesség, továbbá, hogy nincs reális célja, hanem önmagáért van. A játék cél nélküli, spontán jellegű tevékenység, amelyben az egyén figyelme, akarata, szabad mozgása figyelhető meg. A két tevékenység között a határok elmosódnak, vagy,hogy a játékban figyelhetők meg a munka elemei, s hogy a felnőtt is végezhet játékos kedvvel munkát.

Nógrády László megfogalmazta: ,, a játékot az ösztönből eredőnek tartjuk. A gyermekjáték az ösztönből származik. A játék oka nem a külső cél, hanem az ösztönös tevékenysége.

Játék és munka összevetése:

  • A két tevékenységi forma között az első különbség mindkettő az erőfeszítést szolgálja, de a munka kényszerű, mesterséges módon foglalkoztatja a gyermeket, a játék ösztönös, teljes szabad megnyilvánulás.
  • A második különbség az egyéniség szabadságának érvényesülésében adódik. A munkában gyermek korlátozva érzi magát, a játékban viszont szuverén.
  • A harmadik különbség összefügg a másodikkal. A játékban a gyermek teljes szabadságot élvez, amit munkában, annak kényszer hatása miatt nem érzékelhet.

Az első időszak játékelméletének legfőbb vonásai:

  • A játékot általában ösztönökből eredeztetik.
  • Foglalkoznak a játék és munka kapcsolatával.
  • A játékelméletekben érződik Darwin hatása.
  • Mindegyik elmélet csak egy nézőpontból vizsgálta a játék keletkezését és értelmét.
  • Az első periódust Karl Gross játékelmélete zárja le,mert ő osztályozta a gyermekjátékot is.

Játékelméletek a XX. században

Jean Piaget

Meggyőződése, hogy a gyermek gondolkodása más, mint a felnőtté.

Elméletének legfőbb vonásai:

Elméletének biológiai eredetű:

  • Adaptáció (alkalmazkodás)
  • Akkomodáció (idomulás)
  • Asszimiláció ( hasonlíts- azonosulás)

A gyermeki fejlődést szakaszosság jellemzi. A kisgyermek magatartásának fejlődésében két formáról beszél. Az egyének az asszimiláció , vagyis a tárgyak bevonása a cselekvésbe, a másik az akkomodáció, az idomulás. Az új viselkedésnek két oldala van: asszimiláció és az akkomodáció. Nem minden tárgy asszimilálható a meglévő sémába. A belső sémák módosulását nevezzük akkomodációnak, ami szintén asszimilálódhat.

A két funkció nincs mindig egyensúlyban.

A játék az asszimiláció kifejezője, azáltal, hogy a tárgy észlelése és felfogása a cselekvés folyamatában megy végbe. Az asszimilációnak két összetevőjére utal : az első a funkcionális, a másik a szellemi asszimiláció. A funkcionális asszimilációnak a gyakorlójáték felel meg. Másfél év után ez a játék fokozatosan átadja helyét az ún. szimbolikus játéknak. Itt már az érzékszervi mozgásos értelem helyét a tárgyak képzeletbeli kimunkálása veszi át. Ötéves korig a szimbolikus játéké a vezető szerep.

Piaget véleménye szerint a szimbolikus játékban a gondolkodásé a vezető szerep. Ötéves kor táján a szimbolumképzés öröme, fokozatosan átadja helyét a szabály tiszteletének. A konstrukciós játékot nem tekinti ,, emeletnek" , hanem a szimbólikus belső átalakulásaként értelmezi.Elméletének logikája szerint a gyakorlójáték, mentes mind gondolkodás, mint szociabilitás fejlődésétől. A gondolkodás fejlődésében a szimbolikus játéké a vezető szerep.

Sz. Vigotszkij

Nem dolgozott ki külön játékelméletet,de gondolatai mögött kirajzolódik a játékra vonatkozó koncepciója. Leírta, hogy a képzelet a játékban születik, de ehhez társul az utánzás is és a szabály és megkapjuk a játék legfőbb mozzanatait--> új elméletet alkothatunk a játékról.

Kifejti a gyermeki képzelettel kapcsolatos felfogását, mely szerint a gyermek képzelete szegényebb, mint a felnőtté.

A játék jelentőségére vonatkozó tételei:

  • A gyermek tevékenység hatására fejlődik
  • Felnőttek támogatásával olyan cselekedeteket is tud véghez vinni, amelyre még önállóan nem képes
  • A képzelet a játék létrejöttének fontos feltétele.
  • A szimbolikus játék meghatározó a társas kapcsolatok alakulásával. A nyelv és a gondolkodás kapcsolatában a második év a fordulópont.
  • Kiemeli a szociális együttműködés szerepét.
  • A tapasztalat először a játékban integrálódik.

Vigotszkij egyik követője Leontjev, aki megfogalmazza azt, hogy az elsődleges, a domináns tevékenység fogalmát. Három tevékenységet említ: játék, munka, tanulás.

Az ember életében mindig a személyiség fejlődésére legjobban ható tevékenységet nevezzük elsődlegesnek. Az óvodáskorban ez a játék.

Sigmund Freud

Nincs átfogó játékelmélete. A játékkal diagnosztikai és terápiás módszerként foglalkozik. A játék vágyteljesítő pótcselekvés. AZ egyik ilyen erőteljes ,,élés" vágy a gyermekben az,hogy felnőtt akar lenni. A játék indító oka az örömszerzés. Freud elméletében meghatározó tényező a kötődés. Az ismétlési kényszer a játékban, még az örömszerzésnél is erőteljesen érvényesül. Játék közben a gyermeknek megszabadul a kellemetlen élményektől. A kényszeres ismétlési ösztön mellett a másik meghatározó ösztön a libidó, az élet és fajfenntartás öröme. A szexuális ösztön akár közvetlenül, akár közvetve is, de minden játékban fellelhető. A játékot motiválhatja az Ödipusz- komplexus is. A 4-5 éves gyerek anyja miatt féltékenyebb az apjára, még az apja halálát is kívánja. Ezért bűntudatot érez.

A kötődés 2-3-4 éves korban nagy változáson megy át.

Két fejlődési sajátosság együtt jelenik meg. A fiúk ugyanazokat a műveleteket játsszák, amit az apák végeznek. Közben az anya iránti érzéseket elfojtják. Az óvodáskor végére megjelenik az apai alkotással való azonosulása.

John Huininga

Figyelmes elsősorban a játéknak az emberi kultúra kialakulásán játszott szerepére irányult. A játék alapvető dimenziója az emberi létnek. A játék elhatárolódik a világtól, megalkotja a maga világát: a játékvilágot.

A játék világának maga teremtette törvényei vannak.

A játék társadalomformáló hatásával kapcsolatban 3 érvet hoz fel:

  • A ritus a szakrinális játékból nőtt ki.
  • A bölcselet és a filozófia azokban a szavakban és formákban találta meg a maga kifejezését, amelyek vallási disputában születtek.
  • A háború szabályai és nemzeti élet konvenciói játékalakzatokra épültek.

A játék ereje szerinte az alábbiakban van:

  • maga mögötte hagyja a félelem világát
  • más törvényszerűségek élnek
  • eltűnnek a felnőttek és a gyermekek közötti különbségek
  • a játék megkezdése előtt rögzített szabályok vezérlik
  • a játék addig marad életben, amíg a szabály él.

A játékra jellemző a bizonytalanság is.

Játékelméletek a XX. század utolsó évtizedeiben

Egy része az előző játékelméletek kiegészítésére, továbbvitelére vagy éppen cáfolatára irányultak. A másik részük pedig új problémák felvetését célozták meg.

Néhány új játékpszichológiai vizsgálati terület:

- A játékbeli reprezentációs fejlődését két amerikai kutató vizsgálta. Megfigyelték,hogy a kisgyermekek kétéves korukra már képesek egy általuk teremtett ,,mintha" helyzetbe egy másik ,,mintha" helyzet elemeit beépíteni.

-Peter Smith a játéktípusokat a későbbi funkciók gyakorlása szerint csoportosította. Így beszél helyzetváltoztató tárgy, társ, fantázia funkció gyakorlására szolgáló játékokról.

-A vizsgálatnak egy másik csoportja az utánzás feltételeinek tanulmányozására vonatkozik.

Teljesen egyedi utat követ Grasztyán Endre biológiai indíttatású játékelméletével. A játékban az ember saját maga mellé állít akadályokat, s ezeket ő maga is igyekszik megszüntetni. A játék öröme az akadályok leküzdésében van.

Stratégiai játékleméletek

A XX. század közepéig a játékokat kizárólag pszichológiai szempontból vizsgálták.

A játékelméletet társadalmi jelenségek  leírásának alkalmas modellnek tekinti.

A modern un, stratégiai játékelmélet Neumann János Nobel- díjas és  Morgenstein Oszkár Játékelmélet és gazdálkodási viselkedési könyvének megjelenésével kezdődött.

Neumannék teljesen az informált játékokból indultak ki. Harsányi pedig a részlegesen informált játékokat elemezte.

A játékelmélet nem más,mint a stratégiai problémák elmélete.

Neumann János ezért fontos tétellel gazdagította a játékelméletet:

  1. Egyensúlyi stratégia
  2. Kooperatív viselkedés

1. Minimax megoldás. Kompromisszum elfogadás, amikor még előnyökhöz juthat.

2. Lényege a kölcsönös előnyös megoldásra törekvés. Nagyban elősegítette az egyéni és a közérdek dilemmáinak feloldását.

Harsányi János a társadalmi jelenségek középpontjában a bizonytalansági tényezőt állította.

A gyermekek játékát figyelve hamar felfedezhetjük a játékstratégia jelenlétét. Nem más,mint a tevékenység szervezése, irányítása. A játéknak lényeges eleme a rugalmasság és az improvizálás. Lényeges a pozitívuma bizalmatlanság hiánya.

A játék izgalmát a játszó partnerstratégiájának megfejtése adja. A gyermekek akkor érettek, a komolyabb interakciós kapcsolatra, ha a játékszabályok tisztelete mellett rejtve hagyják egyéni stratégiájukat.