Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A játék sajátosságai

2016.01.25

A játék lényegének megértéséhez ismernünk kell a játék legfontosabb jellemzőit, amelyek megléte felismerhetővé teszi a játékot, s elkülöníti más tevékenységtől.

Az ismertető jegyek, az ún. játék sajátosságok. Ami nélkül nincs játék, az a játéköröm és a szabadság.

Játék sajátosságai:

  1. játék örömforrás
  2. a játék külső céltól független, belülről motivált, szabadon választott, önkéntes tevékenység
  3. a játék sajátosan céltudatos tevékenység
  4. a játék komolysága
  5. a játéktudat jelenléte
  6. a véletlen és a szabályszerűség dialektikájának érvényesülése. A többféle megoldás lehetősége
  7. a játék aktív és egyben interaktív bizonyos játékokban és letkorban
  8. a játék velejárója az utánzás és a virtualitás.

1. A játék örömforrás

Több forrásból fakad. A játéköröm a játék lényegéből adódik,hogy a játék önmagáért való. A gyermek a játék kedvéért játszik. A ténykedés, a manipuláció, az elképzelés szerzi a gyermekek örömet, az átélés és a feszültség csökkenés dominál. Addig végez játékosan, amíg az újszerűség erejével hat. Az örömforrás a funkciók gyakorlása. A gyermekek tevékenysége a spontán mozgásokkal kezdődik. Örömet jelent valamilyen vágy megjelenítés is. A játékban beteljesült vágy lesz örömforrás. A kellemetlen konfliktus az érzésektől, a feszültségtől való megszabadulás is jelenthet örömet. A kellemetlen élmények egyik forrása az ijedtség. Az öröm valamilyen kellemes élmény újraéledéséből is fakadhat.

Egyéb örömforrás:

- egy- egy mozdulat

- játék eredmény

- társakkal való együttjátszás

2. A játék külső céltól független, belülről motivált, szabadon választott, önkéntes tevékenység

A játékot szabadon választja. Az is rajta múlik, hogy meddig játszik. A szabad játéknak az önkéntesség, játék szabadsága a játékban való részvétel, szabályok önkéntes vállalásában mutatkozik meg.

3. A játék sajátosan céltudatos tevékenység

Céltudatossága nem azonosítható a tanulás és munka céltudatosságáról. A játék célja mindig a gyermek közvetlen indíttatásaiból, belső feszültségéből ered, ellentétben a munka céljával.

A céltudatosság a játék állandó jellemzője, de a benne megnyilvánuló konkrét cél taktilis. Változhat a játék célja. Sok határozott cél nélkül kezdődik el a játék. A játék fejlődésével a cél melletti kitartás erősödik.

4. A játék komolysága

A gyermek játékát nagyon komolyan veszi. A tárgyak ilyenkor abban a minőségükben élnek, amelyet a játékban betöltenek. Kijavítja a felnőttet, ha a tárgyakat , eszközöket nem az általa felruházott funkcióban kezeli. Az identifikáció megmutatkozik szabályjátékokban is. A játék csak addig játék, ameddig a felvett szerepekkel, a vállalt szabályokkal mindenki azonosulni tud.

5. Játéktudat jelenléte

A játék komolyságával ellentétes irányba hat a játéktudat. A valóság és a képzeleti kép keveredik, de nem téveszti szem elől, hogy a tárgyaknak az általa felruházott tulajdonságai nem felelnek meg a valóságnak. A tárgyakat az általa teremtett fiktív világban reális tulajdonságai alapján működteti. A játékból kilépve a tárgyak visszakapják eredeti rendeltetésüket, nevüket. Tehát a gyermek bármennyire is beleéli magát a játékba, mégis megőrzi realitásérzékét.

6. A véletlen és a szabályszerűség didaktikájának érvényesülése. A többféle megoldás lehetősége

A játék nem azonos sem saját szabályainak összegével, sem pedig a véletlenek azzal a láncolatával, amelyek egy - egy adott játék vagy játszma lefolyását egyedi módon alakítják. A változatosság adja a játék örömét. A játék elemi a véletlen és a szabály. Minden játéknak megvannak a szabályai. Ezekkel határolja el magát a játék a külvilágtól, és ezzel egy sajátos értékrendet állít fel. Aki részese kíván enni a játéknak, szabályokat el kell fogadnia és be kell tartania.

7. A játék aktív és egyben interaktív

A játék létrejöttéhez aktív szellemi és fizikai erőfeszítés szükséges. A játékaktivitás kapcsolatban van a  játék interaktív jellegével.A játékhoz a gyermekek kölcsönhatásba kell lenni egy tárggyal vagy másik személlyel. A gyermek csinál valamit egy tárggyal, a tárgy visszahat, és a gyermek ennek megfelelően cselekszik.

8.A játék velejárója az utánzás és a vizualitás

Az utánzás a gyermek számára valamilyen felfogható újnak a különböző szintű megismétlése, gyakorlása. Az utánzás kísérője a játéknak. Az utánzást a játék megfordítottjának is tekintjük. A játék szereplői úgy tesznek, mintha mások lennének. Meghatározó játékformája a szerepjáték, amely a legszélesebb terét adja az utánzásnak. Az utánzás nem más, mint tanulás. A játékbeli utánzás során a gyermek asszimilálja mások és saját megoldásait. A szabályjátékokban domináns a késleltetett, jelképes utánzás. A jelképes utánzás 8 éves kor után a gondolkodás eszközévé válik. Piaget szerint a 8. életév körül az utánzás szinte tökéletessé válik, már nem minősül játéknak.