Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A játék pedagógiai története

2016.01.23

A legrégebbi idők tárgyi bizonyítékai:

  • A régészeti leletek a régmúlt idők gyermekjátékainak megismerése szempontjából jelentősek. A ránk maradt legősibb játékcsoport a felnőttek által használt eszközök kicsinyített másai.
  • A legrégebbi játékeszközök a kőkorszakból valók. 10- 15 cm-es kőtáblák.
  • A bronzkorban a játékeszközök közvetítik a fejlődést. Szerszámutánzat készül, bővülnek az állatfigurák is.
  • Sok információhoz jutottunk a kis méretű szobrok témáiból is. A munkamegosztásról árulkodnak. Megjelennek a mai népszerű játékeszközök ősei: labdák, csörgők,kisméretű állatfigurák.
  • A rabszolgatársadalmak játékeszközei már egyaránt szolgálták a fizikai és szellemi erőket. A játékbabák pl. ülni, állni, járni tudtak. A finoman faragott kezek könyökben is, vállban is mozogtak. A babák csípőből járni, vállból kezet emelni is tudtak.

                          Az igényes játékeszközök láttán 3 gondolat fogalmazódik meg:

                              - valóság jobb megismerése

                              - igényes kimunkálás

                             - igénybe vették a kar technikai vívmányait

  •  Szamojédek és osztyákok életét egy kutató a következően foglalta össze: A gyermekek természetesnek tartják, hogy a dadájuk vagy az anyjuk az ínhúr pergetésével szórakoztatja őket.
  • A pápuai gyerekekről leírások megemlítik, hogy igen jókedvűek. A 4 éves kisfiúk is komoly képpel csiholják a tüzet. Keveset játszanak.
  • Más primitív népekre is jellemző, hogy a kisgyerekeket már igen korán bevonják a munkába. A fejlődés alacsony fokán álló népeknél a gyermekek általában keveset játszanak.
  • Más helyen meg a gyermekek egész nap játszhatnak. Különösen hiányzik a szerepjáték.

A ( ma is élő) természeti népek gyermekjátékai

A bennszülöttek gyermekeinek játékaiból is tudunk következtetni a régmúlt korok játékaira.

- A játékok követik a felnőttek tevékenységeit.

- Nagy részét élő- és élettelen természeti tárgyai adják.

- Népenként eltérő szokások kapcsolódnak hozzá.

- Hamar kialakul a gyermekekben az önállóság igénye és a leleményesség.

- A vadászat nem lehet szerepjáték alapja, mert a gyermekek nem vesznek részt.

- A szerepjáték igazi forrása a felnőttekkel közösen folyatott játékok élményei.

A játék megjelenése a képzőművészetekben

Egyiptomi festményeken labdáznak, ugrálnak, bakugrást gyakorolnak, futkároznak. Az asszírok uralkodó osztály kultúrájának katonai jellegét tükrözik. Íj, nyíl, pajzs volt a játékszerük. A görög művészetekben megjelenik a libával birkózó, játszó kisfiú alakja. Másik kompozíció a krokodilfej mellett játszadoznak a gyerekek. A kereszténység elterjedése után hosszú időre eltűnik a játékábrázolása.

A " gyermekkép" változásait több tényező is befolyásolta: a demográfia alakulása, a vallási felfogás, a szociális helyzet, a gyermekek létszáma.

A játék a neveléssel foglalkozó művekben

A játék megjelenése a szakirodalomban:

A görögök voltak az elsők, akiknek a filozófiai műveikben is helyet kap a játék. (Platón, Arisztotelész, Szókratész)

Platón: Állami szabályozást sürget a játék rangjának elismerése érdekében. Törvény című dialógusában fejti ki gondolatait a játékról.

Arisztotelész: Politika című művében kiemeli még a játék jelentőségét a felnőtti tevékenységek előkészítésében, amivel megelőzhetjük a lustaságot.

A görög gondolkodók érdeme:

- a játékot a gyermeki szükséglet kielégítésének tekintették

- javasolták a játék állami rangra emelését

-az életre vasló felkészítést fontos eszközének fogták fel

-ők utalnak először az egyéni és az életkori különbségek figyelembevételének fontosságára

A római bölcselkedők közül Senecára és Quintiliánuszra hivatkozhatunk. Szent Ágoston az, akinek a játékkal kapcsolatos lesújtó véleményéről e helyen is szót ejthetünk. Különösen hangsúlyozzák a gyermekek szeretetigényét. Hittek a példa erejében.

A játék hasznossága bizonyítja legjobban szerepét a nevelésben.

A pedagógiai újkori történetében Koméniusz János- nál komoly helyez kap az első hat éves kor nevelése. Döntően kihat a további évekre.

Játékra vonatkozó nézetei:

- A kisgyermek nevelésében központi helyet foglal el a gyermek tevékenységi vágyának a kielégítése, mintát kell adnunk.

- Tiltás helyett a személyes példát és a dicséretet részesítette előnybe. Szembefordul a középkori felfogással.

- Itt jelenik meg a játék osztályozása.

- Részletesen foglalkozik a játékszerek összeállításával, kivitelezés módjával, kéziszerszámok játék utánzataival.

- Az ész gyakorlása, tevékeny életre szoktatás, erkölcsös nevelés együttesen van jelen.

Rousseau több helyen is hangoztatja a kisgyermekkor jelentőségeit. ,, Az emberben az embert, a gyermekben a gyermeket kell tisztelnünk..". Alapelve a gyermeki szabadság tisztelete. ,, A szabadságot is alkalmazni kell a gyermekkorra.". A gyermek fejlődésére nagy hatással vannak a felnőttek játékai, amennyiben mód van azok utánzására. Fontosnak tartja a vidám játékokat, amelyek azonban nem lehetnek a határtalan szabadság és a szeszélyes végletek eszközei.

Játékpedagógiai kérdések a XIX. ÉS A XX. század első felében

Friderich Fröbel volt az első pedagógus, aki foglalkozott a játék nevelési, módszertani kérdéseivel. A játék alapjának, a cselekvési vágyat tekintette. Említi a munkaszeretet megalapozását. A munkaszeretet összekapcsolódik a vallásos neveléssel. A játék jelentősége az értelmi és az erkölcsi nevelésben is megjelenik. A kisfiúkban hamarabb ébred fel a közös játék igénye, mint a kislányokban. A nevelési cél elérésében egyszerre van szükség a nevelő irányító segítségére és a kisgyermek önálló próbálkozására.

Fröbel a tevékenység egész sorát dolgozta kis, s hozzájuk megfelelő eszközeiről ún. adományokról is gondoskodott.

  1. a labda
  2. a golyó
  3. kocka ( 8 egyenlő részre osztott)
  4. kocka ( 8 hasábra osztott)
  5. kocka (22 egyenlő részre osztott)
  6. kocka (22 egyenlő hasábra osztott)

Fröbel bevezette a papírhajtogatást is.

Az olasz Montessori Máriát utat nyit 1-2 játékfajta meghonosodása előtt.

Pedagógiai elvei:

  1. A valóság pontos megfigyelésére törekvés. A manuális tevékenység biztosítja a jellem fejlődését. ,,A kéz az intelligencia hangszere."
  2. Tárgyak tulajdonságaira voantkozik. A tárgyaknak vonzóaknak kell lenniük. Fontos követelmény a világos és élénk színek.
  3. A tárgyak fontos funkciót is betöltenek: segítik a koncentrációt, felkeltik az érdeklődést, fejlesztik a tapintást, a mélyebb összefüggések felismerését.
  4. Az eszközök megválasztásának szabadsága a fontos. A gyermeknek elérhető helyen kell lenniük. A belső szabadság nem tétlenség szabadsága, hanem a munkáé. Az örömmel végzett tevékenység éppen úgy lehet munka, mint játék. Az ismétlés öröme a játék forrása. Az örömmel végzett tevékenységben együtt jelenik meg a játék, tanulás, és a munka.
  5. A tevékenykedés a legfontosabb alapelv.
  6. A didaktikai céllal összeállított játékeszközök. A kézügyesség fejlesztése a fontos. Ezért feleslegesnek tartja a játékszereket.

A Waldorf óvodák a játékot nem önmagában, elszigetelten érvényesítik, hanem beépítik a gyermek egész napi programjába. A gyermekek a pedagógussal együtt, de mégis önállóan járják végig a felfedezési alkalmakat. A kérdezgetés lehetősége és kísérletezgetés, a gyakorlás biztosítása együttesen jelenik meg.Az óvoda gondoskodik a család általános tevékenységeiről. a játékeszközök természetes anyagokból készülnek. a pedagógusok a szülőt is bevonják az egyes munkafolyamatokban.

Freinet az ,, új nevelés" irányzatának volt aképviselője. Harcolt a gyermekek adottságainak szabd kibontakozásáért.

6 pedagógiai alapgondolata:

  1. Gyermek szabad kibontakozása
  2. Gyermek munkájam tapogató tanulása
  3. A játék perifériára szorul. Nem kapott helyet.
  4. A gyermek igazi szükségelte a munka- játék. A kedvvel végzett munka is számtalan öröm forrása. Kimaradt a szerepjáték lehetőségének biztosítása.
  5. Nem módszer, hanem a technika a pedagógiája. Az új eszközök állandóan módosítják a technikát.
  6. Fontos a megújulásra törekvés.

A játék és a munka elemei egyaránt benne vannak.